2 Sámuel 9
2 Sámuel 9
1. Szövetség = szeretet
1Sám20:42: „az Örökkévaló legyen köztem és közted, magzatom és magzatod közt mindörökké”
• Dávid annak idején szövetséget vágott Jónatánnal, ami utódaikra is érvényes („tenni fogok veled szeretetet atyád, Jónatán kedvéért”).
• Szövetség (בְּרִית, brit): ami az enyém, az a tiéd is; erősebb, mint a vérségi kötelék – ilyen a házasság is!
• Ennek betöltésével próbálkozik meg Dávid.
• Jónatán halott – de van-e örökös?
1Sám4:4: „Jónatánnak, Saul fiának volt egy béna lábú fia; ötéves volt, mikor jött a hír Saul és Jónatán felől Jezréelből, ekkor fölvette a nevelő dajkája és megfutamodott. És történt, midőn az megfutamodásában sietett, leesett és megsántult; neve: Mefibóset volt.”
• Jónatán fia Mefibóset nem keverendő Saul fia Mefibósettel, Ricpa fiával (2Sám21:7 ≠ 2Sám21:8)!
• Jézus meghalt – de van-e örökös?
Zsid9:16-17: „Mert ahol végrendelkezés jellegű szövetség van, ott fennáll a kényszerűség, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék. A végrendelet ugyanis a halál bekövetkezése után érvényes, miután semmi ereje nincs addig, amíg a végrendelkező él.”
• Dávid keresi a lehetőséget, hogy jót tehessen.
Jak4:17: „Aki tudja, hogy nemesen kell cselekednie, és nem teszi, vétke az annak.”
2. Három fajta szeretet
• A szeretet szava itt: CHeszed (חֶסֶד) = a cselekedetekben megnyilvánuló szeretet, a szeretet tettei.
• A filozófus, a keresztény és a zsidó esete a koldussal.
• Mefibóset holt ebnek nevezi magát – kétszeresen tisztátalan.
• Saul hasonló esetben valószínűleg megölte volna „ellenségének” eléje járuló örökösét (saját fiát, „ellensége” szövetségesét is meg akarta ölni dárdával – 1Sám20:33)
• A negatív érzéseinket általában (így vagy úgy) kimutatjuk (akár azzal, hogy nem szólunk valakihez)?
• Azért, hogy tudják, hogyan érzünk.
• A pozitív érzéseinket (szeretetünket, barátságunkat, szerelmünket, stb.) kimutatjuk?
• Azért, hogy tudják, hogyan érzünk?
• Könnyebben kritizálunk, mint dicsérünk? („Hogy tudjon javítani a viselkedésén.” ↔ „Nehogy elbízza magát!”)
3. Alázatos úr, önző szolga?
• Cíba 15 fia és 20 szolgája Mefibóset visszakapott örökségéből élt. (Saul szolgájának 20 szolgája volt!)
• Absolon lázadásakor Cíba feketíti Mefibósetet:
2Sám16:1-4: „Dávid elindult egy keveset a hegycsúcsról, és íme elébe jön Cíba, Mefibóset legénye, meg egy pár fölnyergelt szamár, s azokon kétszáz kenyér, száz aszuszőlőlepény, száz fügelepény és egy tömlő bor. És szólt a király Cíbához: Mi a szándékod ezekkel? Mondta Cíba: A szamarak a király háza számára valók, hogy rájuk üljenek, a kenyér és a füge, hogy abból egyenek a legények, a bor pedig, hogy igyék a bágyadt a pusztában. Ekkor mondta a király: És hol van uradnak fia? Szólt Cíba a királyhoz: Íme, Jeruzsálemben időzik, mert azt mondta ma visszaadja majd nekem Izrael háza atyám királyságát. Erre mondta a király Cíbának: Íme, a tied mindaz, ami Mefibóseté. Mondta Cíba: Leborulok, hadd találjak kegyet szemeidben, uram király.”
• A sánta/béna alkalmas lett volna királynak (||Könyves Kálmán)?
• Amikor Dávid újra király lesz, kérdőre vonja Mefibósetet:
2Sám19:26-31: „És volt, mikor Jeruzsálembe jött a király elé, mondta neki a király: Miért nem jöttél velem, Mefibóset? Mondta: Uram király, a szolgám megcsalt engem; mert azt mondta szolgád: hadd nyergelem föl magamnak a szamarat, ráülök és elmegyek a királlyal, mert szolgád sánta. De ő rágalmazta szolgádat uramnál a királynál; uram a király pedig olyan, mint az Isten angyala: tedd tehát, ami jónak tetszik szemeidben. Hiszen atyám egész háza nem volt más, mint halálra valók uram a király előtt, mégis az asztalodon evők közé helyezted szolgádat. Mi jogom volna hát nekem még, és hogy kiálthatok még a királyhoz? Mondta neki a király: Minek szaporítanád még a szót. Kimondtam: te meg Cíba osztozzatok a mezőben. Ekkor szólt Mefibóset a királyhoz: Az egészet is elveheti, minthogy uram királyom békével jött meg házába.”
2 Sámuel 9
1Mondta Dávid: Van-e még valaki, aki megmaradt Saul házából? Majd szeretetet teszek vele Jónatán kedvéért.
2Saul házának pedig volt egy szolgája, neve Cíba, azt elhívták Dávidhoz és szólt hozzá a király: Te vagy-e Cíba? Mondta: A te szolgád. 3És mondta a király: Nincs még valaki Saul házából? Majd isteni szeretetet teszek vele. Szólt Cíba a királyhoz: Van még Jónatánnak egy béna lábú fia. 4Erre mondta neki a király: Hol van? Szólt Cíba a királyhoz: Íme ő Mákhír, Ammíél fia házában van, Ló-Debárban.
5Odaküldött Dávid király és elhozatta őt Mákhír, Ammíél fia házából, Ló-Debárból. 6Midőn odaérkezett Mefibóset, Jónatánnak, Saul fiának a fia Dávidhoz, levetette magát arcára és leborult. És mondta Dávid: Mefibóset! Mondta: Itt a szolgád. 7És mondta neki Dávid: Ne félj, mert tenni fogok veled szeretetet atyád, Jónatán kedvéért, és visszaadom neked Saul atyádnak egész földbirtokát; magad pedig mindig asztalomnál eszel kenyeret. 8Leborult és mondta: Mi a te szolgád, hogy fordultál olyan holt ebhez, mint én vagyok?
9Ekkor hívatta a király Cíbát, Saul szolgáját és szólt hozzá: Mindazt, ami Saulé és egész házáé volt, az urad fiának adtam, 10Műveld meg számára a földet, te meg fiaid és szolgáid; s amit betakarítasz, legyen urad fiáé kenyérnek, hogy egyék abból; de Mefibóset, urad fia, asztalomnál eszik mindig kenyeret. Cíbának pedig tizenöt fia volt és húsz szolgája. 11Szólt Cíba a királyhoz: Egészen úgy amint parancsolja uram, a király az ő szolgájának, akképpen fog cselekedni a te szolgád. - Mefibóset tehát asztalomnál eszik, mint egyike a királyfiaknak.
12Mefibósetnek volt egy kisfia, neve Míkha; Cíba házának egész lakossága szolgája volt Mefibósetnek. 13Mefibóset pedig Jeruzsálemben lakott, mert a király asztalánál evett ő mindig; és ő mindkét lábára sánta volt.
